23. fejezet

November 2. Hétfő

You say that I'm too complicated

Hung up and mis-educated

I say 9 to 5 is overrated

And we all fall down

Frustration, desperation

You say I need some kind of medication

Situation: no motivation

Destination: permanent vacation

Congratulations, your imitations

Are taking over the radio stations

Corporations, calculations

We're the voice of the new generation

Az őszi szünet utáni első tanítási nap. Hurrá. Remélem érződik mennyire örülök annak,hogy vége a szünetnek.

 A szünetem - ami durván egy hetes volt - , unalmasan telt. Nem mehettem sehova,mindennap otthon ücsörögtem és rajzolgattam,meg persze beszélgettem a lányokkal, Ákossal, Danival és Rolival is. Sajnos Ákossal se tudtam találkozni,de azt mondta,hogy majd valamelyik péntek délután bepótoljuk.

 Reggel alig akartam kikelni az ágyból,szünet után mindig nehezebben megy a reggeli kelés. A konyhában anya sertepertélt. Odamentem hozzá, és egy puszival köszöntöttem, majd elraktam a kikészített szendvicsemet, és elindultam az iskolába.

 Az idő hűvös volt, ami érthető is így az ősz utolsó hónapját taposva. Útközben a csizmám orrával bele-bele rugdostam egy-két pocsolyába.

 Huszonöt perccel, és egy lefagyott ujjal később megérkeztem a sulihoz, és gyorsan be is futottam, vágyakozva a melegért. Mivel én mindig korán érek be amikor még csak a bejárósok vannak bent, a folyosók üresek és csendesek voltak, a büfében alig volt kirakva pár péksütemény, a tanárok közül is csak néhány szálingózott be. A terembe érve felkapcsoltam a lámpákat, mivel a nap se sütött, így semmilyen fényforrás se szűrődött be. A székeket unottan lepakoltam a padokról, majd miután ezzel is kész voltam, és még mindig hátra volt fél óra becsengetésig, elővettem a füzetemet és elkezdtem rajzolgatni.

 Ahogy telt az idő, kezdtek beszivárogni a többiek is. Mindenkinek figyelmesen köszöntem, bár egy b-s lány vissza se köszönt. Egyenesen úgy nézett rám mintha nem is vele járnék franciára már közel két hónapja. Amint Dani beért, azonnal levágódott mellém, és elkezdett áradozni a szünetéről meg,hogy miket csinált, hol járt, kivel stb. Egy lányról is mesélt akit pénteken ismert meg valamilyen házibuliba, és azóta is beszélgetnek a közösségi oldalon.

–Várj, de most akkor mi van azzal a másik lánnyal? – kérdeztem összezavarodva.

–Milyen lánnyal? – kérdezett vissza.

–Hát azzal akiért annyira odavoltál, és rám is írtál még miatta! – világosítottam fel.

–Kérdezd a barátját. – Válaszolt hűvösen. – Ez a lány más. Érzem.

Erre elmosolyodtam. Daninak elcsavarta a fejét egy csaj.

–Jaj de édes vagy, kis Rómeó – szívattam.

–Menj már! – lökött meg finoman a vállával.

 Hangosan felnevettem, majd el is némultam, mert a tanár belépett a terembe.

                                                                                  ~°~

  Francia után átvonultunk egy frissítő testnevelés órára. Haha. Az öltöző előtt már ott voltak a többiek. Dorina amint meglátott elkezdett rohanni, majd egy csontroppantó ölelésben részesített.

–Jajj de hiányoztál már! – mondta miután elengedett.

–Te is nekem! – mosolyodtam el.

Közelebb mentem a többiekhez, akik nekem is elkezdték újságolni az izgalmas szünetüket. Alexa elkapta tekintetét a nagyban sztorizgató osztálytársainkról, majd rám nézett.

–Nóri volt francián? – kérdezte.

–Nem, állítólag beteg. Miért?

–Csak mert nem küldött nekem üzenetet,hogy nem lesz. Tegnap este beszélgettünk és egy szóval se említette, hogy nem jön ma. – Összeráncolt homlokkal figyeltem Alexát. Aggódtam Nóri miatt, de valahogy kételkedtem abban, hogy nagy baj történhetett vele.

–Biztos minden rendben vele – nyugtatgattam Alexát.

 Az osztálytársaimra nézve, észrevettem, hogy még egy tagja hiányzik a csapatnak. Azonnal meg is kérdeztem Áront.

–Nem tudom merre lehet. Tegnap este óta nem beszéltünk, biztos csak elaludt vagy valami – vonogatta vállát.

 Éppen, hogy csak egy percem volt megemészteni a hallottakat, ugyanis egy kéz fonódott körém hátulról. Egy bársonyos, ismerős hang szólalt meg.

–Hiányoztam? – kérdezte. Éreztem, hogy fülig vörösödtem, és egy ismerős, melengető érzés töltötte el a testemet.

–Szia – hebegtem zavartan a padlót bámulva.

 Roli csak röhögött a zavaromon.

 Kedves.

–Na mi van,már első órára se kell bejárni? – röhögött össze Áron Rolival.

–Nekem nem – vigyorgott Roli.

 Kettejük csevegését Alexa szakította félbe.

–Jól van értjük. Mindketten menők vagytok blablabla, de most már menjünk átöltözni.

–Támogatom! Utálok késni – motyogta Anett.

–Jaaj Netti lazíts már! Egyszer gimis az ember – mosolygott rá Dani, majd barátian összekócolta a haját. Dani közelségétől persze Anett feje paprika piros színben pompázott.

Pár perccel később már mi lányok legalábbis, a tesi teremben futottuk a bemelegítő köröket. Emma és Dorina mellettem futott, így persze beszélgettünk is, ami nem valami jó futás közben, de iszonyú nehéz megállni.

–Na és mi van Ákossal? – kérdezte Emma.

–Mi lenne? Beszélgetünk, és valószínű, hogy valamelyik nap találkozunk is suli után. – Válaszoltam.

–De most akkor tetszik neked? Mi van Rolival?

–Nem tudom, vagyis nem érzem azt amit akkor, amikor Rolival vagyok – vallottam be őszintén.

 Az érzéseimmel még én sem voltam tisztában száz százalékosan, így normális választ se tudtam Emmának adni. Inkább témát is váltottam.

–Na és Dorina, mikor lesz a kövi randitok Dáviddal? – vigyorogtam drága barátnőmre. Az említett persze fülig pirult.

–Szombaton – mondta halkan. – Ez lesz a harmadik, és annyira ideges vagyok, mert valahogy úgy érzem, ezen a randin fog megkérni, hogy legyek a barátnője.

–Jaj deédeees – mosolyogtam olvadozva, mire Dorina belemártotta a könyökét a bordámba.

–Fejezd be! – nézett rám szúrósan, de láttam rajta, hogy bármelyik pillanatban elnevetheti magát.

Matekon közölte a tanár, hogy bizony ha akarjuk, ha nem, szerdán témazárót írunk az azonosságokból. Hurrá. Ismét. Viszont Roli megígérte, hogy holnap tud korrepetálni, hogy ne kapjak egyest.

 Otthon megírtam a házikat, majd beszélgettem egy kicsit a többiekkel aztán elmentem aludni.

Kifárasztó volt ez a szünet utáni első nap.